Az információk, amiket a köszvényről tudni kell

Mi a köszvény?

A köszvény az ízületek gyulladása, amely a "húgysav" nevű kémiai vegyület kristályosodását eredményezi. Ezeket a kristályokat az immunrendszer megtámadja, gyulladást és fájdalmat okozva. A köszvény időszakosan jelentkezhet, váltakozó aktivitással vagy inaktivitással. A köszvényes rohamok olyan időszakok, amikor a köszvény aktív. Ezek lehetnek súlyosak vagy hosszan tartóak.

A magas húgysavszint köszvényt okozhat. Azonban nem mindenkinél alakul ki a betegség, akinek magas a savszintje. A húgysav akkor keletkezik, amikor a szervezet lebontja a sejtekben és egyes fehérjében gazdag élelmiszerekben található kémiai vegyületeket. A húgysav a vérben a vesékbe kerül, ahol vizelettel ürül. Ha a húgysav koncentrációja a vérben túl magas, apró kristályok képződhetnek az ízületekben. Ez azért van, mert a szervezet túl sokat termel belőle, vagy nem tudja kiüríteni. Ezek a kristályok felhalmozódhatnak a bőr alatt, és kemény csomókat, úgynevezett tophusokat képezhetnek. A vesék is eltömődhetnek húgysavkristályokkal, amelyek vesekövet okozhatnak.

Minden információ a köszvényről itt: Köszvény otthoni gyógymód.

A köszvényes rohamok bármelyik ízületben előfordulhatnak. A leggyakrabban azonban az alsó végtagokat (térd, boka és lábfej) érinti. A köszvényes rohamok sokaknál általában a lábujj tövénél vagy a nagylábujjnál kezdődnek: Köszvény nagy lábujj.

Az első roham általában három-tíz munkanapon belül megszűnik. Ha azonban nem kezelik azonnal, visszatérhet, és hosszabb ideig is folytatódhat. Az emberek többsége egy éven belül másodszor is megbetegszik. A rohamok idővel gyakoribbá, súlyosabbá és fájdalmasabbá válhatnak. Az ismétlődő köszvényes rohamok maradandó ízületi károsodáshoz vezethetnek. Fontos a korai kezelés és diagnózis.

A köszvény olyan állapot, amely az ízületi gyulladás más formáitól eltérően hirtelen jelentkezhet.A tünetek gyakran éjszaka kezdődnek, majd a következő nyolc-tizenkét órában súlyosbodnak. A köszvény érintheti a lábfejet, a térdet, a bokát és a sarkat. A köszvény tartós, erős fájdalmat és duzzanatot okozhat, amely nem korlátozódik az első érintett ízületre.

Itt vásárolhat otthoni jogorvoslatokat: Otthoni jogorvoslatok köszvény.

Hogyan diagnosztizálható a köszvény?

Orvosa a köszvény diagnosztizálása előtt először megkérdezi Önt az étrendjéről és a legutóbbi gyógyszerezéséről. Orvosa meg fogja kérdezni Önt a tüneteiről, többek között arról, hogy mikor kezdődtek és mennyi ideig tartottak. Azt is, hogy milyen súlyosságúak voltak. Bár az emelkedett húgysavszint vérvizsgálattal kimutatható, nem mindig jelzi a köszvényes rohamot. Előfordulhat, hogy orvosa további vizsgálatok elvégzésére kéri Önt, miután Önnél nem jelentkeztek tünetek. Ennek oka, hogy a húgysavszint a roham során csökkenhet.

A köszvényt úgy lehet diagnosztizálni, hogy egy tűt helyeznek az ízületbe, hogy folyadékot gyűjtsenek. A pontos diagnózishoz azonban gyakran elegendő a fizikális vizsgálat, a vérvizsgálat és a képalkotó vizsgálatok (röntgen vagy ultrahang) kombinációja.

Milyen csomók vannak a testemen?

A tophus kis dudorok, amelyek a húgysavkristályok felhalmozódása miatt alakulhatnak ki. Ezek a dudorok bárhol kialakulhatnak a testen, de a leggyakoribbak a lábfejen, a térdeken és a sarkakon. Bár ritkán fájdalmasak, a tophi begyulladhat és sűrű váladékot termelhet. A tophi általában évekkel az első köszvényes roham után alakul ki. Néha azonban invazívvá válhatnak és idővel megvastagodhatnak. A tophi nagyon irritáló lehet, és műtéti úton kell eltávolítani.

Milyen kockázatai vannak a köszvénynek?

A köszvény közvetlenül kapcsolódik a vér húgysavszintjéhez. A köszvény kockázati tényezői többnyire a húgysav kiválasztásával és termelésével kapcsolatosak.

Diéta: A vörös húsok, a tenger gyümölcsei (például garnélarák vagy olajos halak), az alkohol (különösen a sör) és a cukor (különösen az üdítőitalokban lévő fruktóz) mind növelhetik a húgysavszintet.

Magas vérnyomás: Ha magas a vérnyomása, vagy vízhajtókat (diuretikumok) szed, nagyobb az esélye a köszvény kialakulásának. Az aszpirin alacsony dózisban is megemelheti a húgysavszintet.

Elhízás: Aki többet nyom a kelleténél, nagyobb valószínűséggel kap köszvényt. A köszvény előfordulása az elmúlt 20 évben majdnem megduplázódott az elhízás növekedése miatt.

Gyógyszeres kezelés: Egyes gyógyszerek gátolják a vesék húgysavkiválasztó képességét. Köszvényt okozhatnak a vízhajtók vagy az immunrendszert gyengítő gyógyszerek.

Trauma és trauma: Köszvény előfordulhat műtét, szívroham vagy más traumák után.

Vesebetegség: Még az enyhe vesebetegség is befolyásolhatja a húgysav eltávolításának képességét.

A köszvény öröklődhet a családban. Sok embernek, aki köszvényt kap, nincs családi kórtörténete.

Köszvényes rohamok: A kiszáradás kiszáradáshoz vezethet.

Milyen gyakori a köszvény?

A köszvény, amely a felnőtt kanadai férfiak körülbelül 5,2%-ét érinti, a leggyakoribb gyulladásos ízületi gyulladás. Köszvény csak a kanadai nők 2,4%-jénél fordul elő. A köszvény a 65 év felettiek körében a leggyakoribb.

Mitől olyan fontos a köszvényes kezelés?

A köszvény krónikussá válhat, ha nem kezelik. A húgysavkristályok jelenléte az ízületek körül és az ízületekben károsíthatja az ízületet és a lágyrészeket.

Kezelje a köszvényt a Hondrostronggal a jobb kezelés érdekében: Köszvény természetes gyógymód.

A megfelelő kezelésben és gondozásban részesülő betegeknél kisebb valószínűséggel alakul ki a betegség előrehaladott stádiuma. A krónikus köszvényben szenvedők gyógyszeres kezeléssel kezelhetik a betegséget. Az életmódváltás szintén fontos része lehet a kezelésnek. Segíthet megelőzni vagy kezelni más egészségügyi problémákat, amelyek a köszvényből adódhatnak. A korai kezelés és diagnózis segíthet csökkenteni a maradandó ízületi károsodás valószínűségét, valamint a rohamok súlyosságát és gyakoriságát.